Egyszer valaki azt mondta nekem: sokszor úgy érzi, hogy áll a helyén, elmélyülten csinálja a dolgát, viszont amikor néha felnéz, azt veszi észre, hogy körülötte ugyan minden változatlan, eközben mégsem ismer az emberekre. Vannak, akik szintén változatlanok, de sokan eltűnnek, mások helyett újak jönnek, megint mások csak ismeretlenekké változnak. És ő ilyenkor inkább visszafordul, és folytatja, amit addig csinált.
Ma volt egy pont, amikor én is ezt éreztem.